Interjú

Az Agnostic Front az orfűi Toxic Weekend egyik húzóneve, ők a július 8-ai nap fő fellépői. A július 7-9. között megrendezendő fesztiválon emellett olyan előadók lépnek fel, mint a Terror, a The Exploited, a Discharge, a Peter And The Test Tube Babies vagy a Cockney Rejects. Az egyik legnagyobb New York-i hardcore-legenda koncertje előtt Dudich Ákos és Roger Miret tart majd nyilvános pódiumbeszélgetést / könyvbemutatót / közönségtalálkozót, amihez szépen meg is ágyaztak az alábbi interjúval.

Igazi kultusz alakult ki az utóbbi években a Thy Catafalque körül, és az eddigi út egyik csúcspontját kétségtelenül a tavalyi Fekete Zaj Fesztivál jelentette, ahol huszonhat zenész mutatta be élőben Kátai Tamás egyszemélyes zenekarának két évtizedes munkásságát. A Mezolit néven futott projekt nem ért véget: a Thy Catafalque április 30-án, első alkalommal Budapesten is színpadra lép, és az augusztusi, csehországi Brutal Assaulton is ott lesznek. Tamást kérdeztük a szombati koncert kapcsán.

Anna and the Barbies. Egy zenekar, amely tanulópénznyinél jóval hosszabb időt töltött az undergroundban, mielőtt sikerült a kis klubok világából kitörnie, ám a nagyszínpadig jutva is csorbulás nélkül őrizte meg önazonosságát. A csapat idén már tizennyolcadik évét tölti be, Anna pedig az ötvenet (!) – sem rajtuk, sem rajta nem érződik azonban a kor, a lendület látszólag megtörhetetlen, a lelkület pedig (úgy fest) tényleg örökre fiatalon tart. Covidhelyzet, túlélés, készülő új album, lélek, harc és misszió – nagyinterjúnk Pásztor Annával és Pásztor Sámuellel.

Jóformán csodaszámba mennek az utóbbi csaknem két évben a nemzetközi koncertek, különös tekintettel az amerikai zenekarokra, de a Holy Mother fellépése minden bizonnyal a covid-járvány előtti időszakban is kuriózumnak számított volna. A kultikus amerikai power metalosok ennek ellenére mégis eljutottak hozzánk december elején az idei Face This Burn lemez turnéján, ha pedig már adódott az alkalom, a buli napján le is ültünk Mike Tirelli énekessel, Greg Giordano gitárossal és Randall Reekstin dobossal egy kis csevejre.

Ha mond neked valamit az Ulver és a Dødheimsgard, illetve Håvard Jørgensen és Yusaf „Vicotnik" Parvez neve, akkor szinte kizárt, hogy a Dold Vorde Ens Navn (DVEN) létrejöttének híre hidegen hagyott volna. A norvég black metal alapemberei ezúton bizonyítják, hogy bizony ennyi év elteltével is képesek minőségi teljesítményre egy elhasználtnak tűnő játéktéren. Nincs is szükség többre ehhez, mint megfelelő hozzáállásra, amelyről Kai „Cerberus" Halvorsen basszusgitáros/szervező erő osztott meg velünk néhány fontos részletet.

A skandináv avantgarde muzsikák hívei bizonyára nagy számban értenek egyet velem abban, hogy a korai In The Woods... az egyik legkülönlegesebb, legegyénibb elképzelésekkel zenélő csapat volt a színtéren. Bár ezen a néven ma is létezik egy „jogutód" banda, abban a klasszikus felállású ItW... kreatív magját adó Botteri-ikrek már nem vesznek részt. Miközben minden bizonnyal feleslegesen várnánk tőlük az Omnio vagy éppen a Strange In Stereo utódját, Christian és Christopher Botteri azóta is folyamatosan ontja magából a zenéket, legutóbbi kiadványuk a Strange New Dawn név alatt tavaly megjelent Planet System volt. Erről és persze az ItW...-ról is beszélgettünk az ikrekkel.

Pár éve megtörtént a lehetetlen: visszatért a Helloweenbe Michael Kiske énekes és Kai Hansen gitáros, és a megújult felállású banda hatalmas diadalmenetben turnézta körbe a világot. Idén júniusban pedig, ha lehet, még nagyobb csodának lehettünk tanúi: a héttagú Pumpkins United felállás új albumot tett le az asztalra. A simán csak Helloween címen futó lemez világszerte óriási siker, az első visszajelzések szerint még a legkényesebb ízlésű rajongók is találnak rajta kedvükre való momentumokat, és óriási hír, hogy jövő tavasszal a banda a tervek szerint Budapesten is bemutatja majd a friss dalokat a régi klasszikusokkal egyetemben. A rendkívül barátságos és bőbeszédű Michael Kiskével nyílt alkalmunk diskurálni.

Nemcsak az év, de az elmúlt évek egyik legjelentősebb metálalbumával jelentkezett áprilisban a Gojira. Túlzás nélkül állítható, hogy a francia-amerikai csapat klasszikus rockzenék felé tendáló, mély mondanivalót közvetítő és fergeteges hangzású dalaival új dimenziókat nyitott meg saját stílusában, amivel alaposan felkavarta az állóvizet maga körül. A Fortitude, azaz Bátorság címmel ellátott anyag megjelenése óta hatalmas siker világszerte – a Billboard-listán például a tizenkettedik helyen nyitott –, ami akár arra is predesztinálhatja a Gojirát, hogy a kultikus státuszból kilépve hamarosan a szélesebb közönségrétegeket megszólító zenekarok között találja magát. A metálos gyökereit világzenés törekvésekkel modern kontextusba helyező, ugyanakkor végtelen letisztultságot árasztó Fortitude-ról a kvartett egyik fő dalszerzője, a sokak által generációjának legjobb metáldobosaként számon tartott Mario Duplantier mesél.

Jó munkához idő kell – tartja a mondás, a Remorse műhelyében mindig megadták a módját, hogy minden egyes lemezükre jó szívvel emlékezzünk. Az idei év elejének egyik nagyon kellemes meglepetése a Kohó volt, amit ugyan nem követ sokállomásos országos turné, de néhány helyen meg lehet majd nézni a srácokat, ahogy szívvel-lélekkel nyomják a thrasht. Oláh Zsoltival, a zenekar motorjával beszélgettünk.

Június 25-én jelent meg Vadak címmel a Thy Catafalque új albuma. Az egyszemélyes formáció tizedik nagylemeze ismét a Season Of Mistnél jelent meg, Kátai Tamás pedig előzetesen nagyon színesként jellemezte a minden eddigi albumánál több vendéggel rögzített anyagot. Nyáron pedig még egy igazi kuriózumra is sor kerül a lemez kapcsán, az idei Fekete Zaj fesztiválon, hiszen Tamás áldásával egy lelkes társaság végre színpadra állítja a Thy Catafalque dalait. Interjúnk.

Tegnap óta újra dübörög a Prog Camp fesztivál. A már második éve a szigetvári kempingben zajló rendezvényt idén „szabadtéri progtalálkozó és szakmai konferencia" címen rendezik, így az esti koncertek előtt tehetséges új zenekarok bemutatkozásai, kerekasztal-beszélgetések, hangszeres bemutatók, zene- és szövegíró workshopok is szerepelnek a programban. Felvezető interjúsorozatomban az egyes napok főszereplőit faggattam kicsit, mintha már a backstage-ben ülnénk a bulik előtt. A szombati napon a fesztivál, illetve a hazai prog színtér hétpróbás alakjaié a színpad: Az új lemezével hamarosan finisbe érő Solidity, a házigazda Perfect Symmetry (a szervező Szkróbó Szabolcs itt basszusgitározik), a tavaly ugyanitt zajos sikert aratott At Night I Fly és a magasan a műfajok felett (sz)álló Marcello's Mystical Mind nem ismeretlen nevek a Prog Camp egyre növekvő közö(n)ssége számára. A „hangadók" ezennel a mikrofonok birtokosai: Kovács Attila, Kálmán Kata, Bátky „BZ" Zoltán és Török Viktor – illetve az At Night I Fly részéről még Horváth András Ádám gitáros is becsatlakozott BZ mellé, és tőlük a délutáni idősávban egy-egy kötetlen beszélgetés keretében izgalmas műhelytitkokat is megtudhatnak a camperek.

Csütörtökön végre elstartol az idei Prog Camp! A már második éve a szigetvári kempingben zajló rendezvényt idén „szabadtéri prog találkozó és szakmai konferencia" címen rendezik meg, így az esti koncertek előtt tehetséges új zenekarok bemutatkozásai, kerekasztal-beszélgetések, hangszeres bemutatók, zene- és szövegíró workshopok is szerepelnek a programban. Felvezető interjúsorozatomban az egyes napok főszereplőit faggattam kicsit, mintha már a backstage-ben ülnénk a bulik előtt. A nyitónap után a pénteki fellépők közül a közönség előtt most bemutatkozó Fygura trióját a korábban Nevermore tribute bandában gitározó Hajnal Laci, a fesztiválon a kezdetek óta jelen lévő modern pop metal Tiansent a színpadon dervisként pörgő Radó Éden énekesnő, az agyas megfejtések helyett vehemens HC-témákat sulykoló Don Gatto kollektíváját a kimért válaszairól híres Acélos Balázs riffmester/underground legenda, a nemrégiben EP-nek álcázott szuperszonikus támadást kiadott The Voidot pedig Patkós Péter basszer és Csontos Péter billentyűs (P1 és P2 – vagy talán fordítva?) képviselte. Az időben érkezők pedig ne hagyják ki a The Void gitáros Kovács Dániel hangszer(elés)bemutatóját!

Napokon belül elstartol az idei Prog Camp! A már második éve a szigetvári kempingben zajló rendezvényt idén „szabadtéri progtalálkozó és szakmai konferencia" címen rendezik, így az esti koncertek előtt tehetséges új zenekarok bemutatkozásai, kerekasztal-beszélgetések, hangszeres bemutatók, zene- és szövegíró workshopok is szerepelnek a programban. Felvezető interjúsorozatomban az egyes napok főszereplőit faggattam kicsit, mintha már a backstage-ben ülnénk a bulik előtt. A stoneres Solar Yetit a The Void soraiból is ismert Nacsai Zsolt gitáros-énekes mutatta be, a magát acsarkodós vidéki lápmetálként definiáló Pokoltornádóból Faddi Kristóf basszusgitáros válaszolt, az extrémmetál-monolit Watch My Dying viselt dolgairól a frontember Veres Gábor mesélt, az estét záró, a komplex metált szintén a morcosabb oldaláról megközelítő Stabbed legénységéből pedig az új énekes, Gabó Ádám (ex-Cadaveres) és Kecskés Attila gitáros, dalszerző álltak kötélnek.

A hazai modern, dallamos metálzene rajongóinak aligha kell bemutatni a Szegedről hosszú vándorútjára indult, az underground kötött pályáján fontolva haladó Salvus zenekart. Az utóbbi években nevük hallatán – leginkább a két legutóbbi lemezüknek köszönhetően – a színtéren (és valamelyest azon túl) egyre többen kapják fel a fejüket, noha nem számítanak kifejezetten termékeny, vagy sokat koncertező csapatnak. Az Irtás albumról, a dalszövegírás rejtelmeiről, a streamkoncertek nyújtotta élményekről, illetve hogy mennyire is sikerült fogós zenéjükkel szélesebb közönséget elérniük, arról Pötörke Zoltán énekes/basszusgitáros és Erdélyi Péter gitáros mesélt.

Március közepe óta a Cinego platformon bárki megtekintheti a Turán Eszter – Koltay Anna alkotópáros BP Underground dokumentumfilmjeit. A tematikus zenei sorozat negyedik, legújabb, kétrészes felvonása a rendszerváltás utáni korszak fővárosi rockszínterével foglalkozik. Eszterrel, a BP Underground egyik rendezőjével és producerével a koncepcióról, a sorozat elkészítéséről, illetve a rockfilm részleteiről beszélgettünk.

Time To Die címmel jelenik meg most már remélhetőleg tényleg hamarosan a hazai Red Swamp harmadik nagylemeze, amelyet ugyanúgy Jens Bogren maszterelte, mint a debütáló Tiszassippit. A tavalyi Metal Battle Extra tehetségkutatót is megnyert zenekar május 20-án ingyenes online streamkoncertet ad az Open Music Channel vendégeként, full HD képpel és analóg maszterelt, stúdió minőségű hanggal. A műsorban ritkán játszott dalok is helyet kapnak majd, akik pedig feliratkoznak az Open Music Channel támogatói közé, azoknak egy olyan plusz új dalt is eljátszanak majd az új anyagról, amit még sosem lehetett hallani. Bereczki Zoltán gitárossal, Kovács Gergő énekessel, Szabó „Lali″ Sándor basszerrel és Farkas Zsombor dobossal beszélgettünk a csapat körüli aktualitásokról.

Huszonöt év nagy idő, nemcsak egy zenekar, de egy stúdiós szakember életében is. Jacob Hellner svéd producer szinte hetedik tagként dolgozott a kezdetek óta a Rammstein mellett, és az ő segítségével szabadították a világra azt a szögletesen slágeres, szónikus őrületet, amit élőben nyakon szórtak a védjegyükké vált pirotechnikai bravúrokkal. A Herzeleid lemez 2020 végén kis ráncfelvarrást kapott, aminek kapcsán készült az alábbi, a pandémiás évet jól jellemző, néha meg-megszakadó zoomos interjúnk Jacob Hellnerrel.

1994-et írunk. A Music Televisionnek köszönhetően az egész világ a The Offspringre és a Smash lemezre figyel. Világszerte gombamód szaporodnak az ilyen-olyan punkzenekarok, akik a brigád sikerét látva gitárt ragadtak, és saját bandát alapítottak. Nincs ez másképp a napfényes Kaliforniától több ezer kilométerre fekvő Salgótarján városában sem, ahol két jóbarát nagy lelkesedéssel elhatározza, hogy punkzenekart alapít, és nagy elánnal elindulnak azon a bizonyos rögös úton, hogy meghódítsák a dallamos, ugyanakkor észveszejtő gyorsaságú deszkás punkért rajongó hazai közönség szívét. A Macskanadrág először ilyen-olyan válogatáskiadványokon tűnt fel, majd '97-ben jelent meg első nagylemeze, a Látszat csal az underground körökben ismert Trottel Records gondozásában, még viszonylag visszhangtalanul. Ezt követően szépen haladtak előre a szamárlétrán, az ezredforduló derekán a Modern szerenád és a Csillag még késik albumokkal már országosan ismert bandának számítottak, aztán egy nagyobb szünetet és tagcserét követően lassult az iram, a 2010-es évek elején, a negyedik nagylemez után pár évvel fel is függesztették zenekari pályafutásukat. Viszont idén, hosszú kihagyás után a Pénzt és életet címre hallgató nagylemezzel tértek vissza a köztudatba. Majdnem Kalifornia – mondhatnánk, de a sokat idézett közhely helyett inkább mesélje el a történetet a két alapító tag, Krätschmer „Garfield″ Ákos énekes/basszusgitáros és Zvada Szabolcs énekes/gitáros.

A sort a harmadik nap utolsó fellépőjével, a Plasticocean zenekarral zárjuk. A soproni srácok modern, zúzós muzsikájukkal fogják feltenni a pontot a Prog Camp fesztivál i betűjére. Az interjú végén pedig a csapat legújabb, pár napja bemutatott klipjét találhatjátok meg, illetve egy rövid köszönetet, hogy velünk tartottatok. A legfontosabb oceánológiai tudnivalókat Cihlár Helmut gitáros osztotta meg velünk.

Második napjára virradtunk a szigeti veszedelemnek. A déli határnál dübörög a prog-rock/metál, és aki úgy döntene, hogy legalább a hétvégén áldozna az élőzene oltárán, annak most a szombati Mad Robots-koncerthez szeretnénk meghozni az étvágyát. A srácok az év egyik legkülönlegesebb lemezét adták ki, amelyről már bővebben is kérdeztük őket, és a Prog Campnek is visszatérő vendégei. Gyertek, még ideértek!

Helyszíni tudósítónk szerint Szigetvár határában gyülekeznek már a prog katonái! A mai este fellépői közül most a magát sci-fi metálként aposztrofáló The Void mutatkozik be, akik éppen új anyagukon dolgoznak. Kovács Dániel a szuperszónikus gitárszólók feljátszása között szakított időt egy rövid interjúra. Jó olvasgatást, este pedig találkozunk a várárok mögött a küzdőtéren.

Itt vagyunk hát a célegyenesben. Holnap késő délután harmadszorra nyitja meg kapuit a háromnapos Prog Camp! Szintén harmadik alkalommal lép fel a rendezvényen egy pimaszul fiatal és pofátlanul profi banda, a Tiansen, mégpedig a harmadik napon, szombaton. Egyszerre fogós és progos muzsikájuk bárkit bármikor a bűvkörébe von, így aki nem lesz ott, az háromszor is megbánja majd. Interjúnk keretében Mihalik Dávid gitáros állt kötélnek.

A tavalyi lehengerlő koncert után egyértelmű volt, hogy a Salvusnak ott a helye a Prog Camp fesztivál idei felhozatalában is. Az egykor Szegedről indult csapat az Irtás című lemezzel végképp beírta magát a hazai metál nagykönyvébe. A tényállás rögzítésében Pötörke Zoltán énekes/basszusgitáros volt segítségemre.

Van, amikor egy név annyira különleges, hogy már az alapján külön kategóriában helyezi a gyanútlan hallgató a zenekart. Ez történt velem a MMM kapcsán a legelső Prog Camp alkalmával, és amint meghallottam a csodabogár névhez társuló szintén nem mindennapi zenét, ott is ragadtam a színpad előtt. A srácok új albuma régi dalaiknak átdolgozott, akusztikus hangszerelésű verzióit tartalmazza, viszont Szigetváron a stinges-swinges hangulatok helyett progrockos énjüket tárják elénk. Török Viktor énekesfenomén a záporozó kérdések ellenére is állta a sarat.

A Prog Camp első napját a fesztivál egyetlen magyar nevű bandája nyitja. Ők a Pokoltornádó, akik nevükhöz méltóan alvilági forgószélként fogják ledózerolni a színpadot. Érdemes időben érkezni és óvakodni a törpéktől.

Feléhez ért az augusztus 13-15. között Szigetváron megrendezett Prog Camp fesztivál fellépőit bemutató sorozatunk, és a hétvégén rendhagyó módon 3 zenekart is górcső alá veszünk, a két kis interjú mellé egy átfogóbb beszélgetés is érkezik egy különleges apropóból. Idén huszonöt éves a pécsi Perfect Symmetry zenekar, a 2000 körüli virágzó prog színtér utolsó dinoszaurusza (hiszen néhány hónapja az Age of Nemesis is feloszlatta magát). Szinte a kezdetektől – pontosan a színes nyomdai borítós-celofános Morning demókazetta óta –, számos, vagyis immár számtalan felálláson és kiadványon át követem őket, és bár tavaly óta ismét történt náluk nem kevés változás, izgatottan várom a fesztivál csütörtöki napján felcsendülő dalaikat. A csapat basszusgitárosát, a fesztiválhét előtt éppen a tóparton relaxáló Szkrobó Szabolcsot a szokásosnál több kérdéssel támadtam be, egyrészt ugye az említett jubileum kapcsán, másrészt pedig azért, mert személyében a fesztivál főszervezőjét is tisztelhetjük. A zenekar mellett így természetesen a Prog Camp, a „hároméves, de már visszabeszélő szerelemgyerek" is szóba került.